Elemzés

Hol bukott el a Löw-féle Nationalelf?

“A futball egyszerű játék. 22 ember kergeti a labdát 90 percen át és a végén mindig a németek nyernek” – mondta egykor az angol csatárlegenda, Gary Lineker. A 2018-as VB-blama és a 2020-as EB-kudarc után azonban érdemes újragondolni ezt a kijelentést, hogy jelenleg mennyire aktuális? Talán most Jogi Löw is épp azon gondolkozik, mint mi – hol  bukhatott el az a Nationalelf, amely 7 éve még a világ trónján ült?

Lineker megjegyzése tökéletesen jellemzi, milyen is a német foci: bármilyen reménytelen a helyzet, a Nationalelf foggal-körömmel harcol és felszántja a pályát, ez pedig sokszor oda vezetett, hogy lehetetlen szituációkból is győztesként került ki. Ez volt az a válogatott, amelyet soha nem lehet leírni, függetlenül attól, hogy hány klasszis játékossal rendelkezett az adott generáció. Ez a Löw-éra nagyrészében is jellemző volt, ezt a 63%-os győzelmi arány is bizonyítja. Az utóbbi időben aztán szépen lassan összeomlott a kártyavár. Lássuk is, hogyan…

A negyedik csillag nyomában

A ’96-os EB-győzelem után ’98-ban a franciaországi VB-n a negyeddöntő jelentette a végállomást a németek számára Horvátország ellen (0-3), 2000-es EB-n pedig a csoportból sem sikerült továbbjutnia a válogatottnak, utolsóként zárt az A-jelű négyesben. Itt kezdett érződni, hogy a csapatnak vérfrissítésre van szüksége. Ezt némiben megcáfolta a 2002-es VB, ahol a Nationalelf egészen a döntőig menetelt, ott viszont vereséget szenvedett a braziloktól (0-2) és be kellett érnie az ezüstéremmel. A 2004-es portugáliai EB-n ismét kiesett a csoportból Németország, itt pedig bebizonyosodott, hogy a hagyományos, német futball már nem olyan hatékony, mint régebben. Rudi Völler távozott is a válogatott éléről, helyére Jürgen Klinsmann érkezett. Ekkor került a Nationalelf kötelékébe Joachim Löw is, akit Klinsmann választott másodedzőnek. Kettejük munkája már a 2006-os hazai rendezésű VB-n is kezdett beérni, ahol bronzérmet szerzett a csapat, ez jelezte azt, hogy a német labdarúgás ismét reneszánszát éli. Tulajdonképpen Klinsamm volt az arca a csapatnak, Löw viszont taktikai érzékével az agya. Előbbi a tornát követően távozott, utóbbi pedig így lett a Nationalelf szövetségi kapitánya 2006 augusztus 16-án. A 2008-as EB máris ezüstérmet hozott a válogatottnak, a fájó az volt, hogy a spanyol futball épp ekkor indult meg a csúcsra. Ami viszont pozitív volt, hogy egy rendkívül látványos játékot produkáló német válogatottat láthattunk. Ez tovább erősödött a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon, majd a 2012-es EB-n is, ahol egyaránt elődöntőig jutott a Nationalelf. A nagy siker végül a 2014-es brazíliai világbajnokságon teljesedett be, ahol a VB-cím mellett a hazaiak elleni 7-1 is történelmi momentumként vonult be a német labdarúgás történetébe.

A csúcsról csak lefelé van út

Brazíilában egy különleges generáció tagjai jutottak csúcsra, amelyből a torna után olyan kulcsemberek távoztak, mint Lahm vagy Klose. A generációváltás szele tehát a németeket is elérte, nagy változások viszont nem történtek a válogatott keretében. A 2016-os franciaországi EB-n ismét az elődöntő jelentette a végállomást, épp a hazaiak ellen, a mutatott játék viszont már nem volt olyan meggyőző, mint azelőtt. A 2017-es Konföderációs Kupára aztán egy rendkívül vegyes összetételű keret utazott el, ahol már olyan fiatal tehetségek is behívót kaptak, mint Süle, Kimmich, Goretzka, Draxler, Stindl vagy épp Werner – akik végül tornagyőzelemhez jutatták a válogatottat. Úgy nézett ki tehát, hogy a generációváltás megoldódott és ismét van jövője a német futballnak. A problémát az jelentette, hogy Löw a 2018-as oroszországi VB-re nem tudta jól összegyúrni a tapasztalt kulcsembereket és a feltörekvő fiatal generáció tagjait, amelynek végül csúfos leégés lett a vége, hiszen a válogatott csoportutolsóként búcsúzott a tornától, ráadásul olyan ellenfelek jelentették az akadályt, mint Mexikó, Svédország és Dél-Korea. A VB után aztán mindenki Löw lemondását várta, ehelyett viszont Özil intett búcsút. 2019-ben olaj volt a tűzre, hogy Jogi nem hívta be a válogatottba a Boateng-Hummels-Müller triót. A szövetségi kapitány ezzel a lépésével minden bizonnyal azt akarta jelezni, hogy mostmár tényleg generációváltás fog történni. Ez meg is történt, csak épp nem megfelelőképpen.

Löw, again viral in the network for smelling his parts

Tanácstalanság a köbön és fanyar búcsú

A generációváltással Löw felállást is próbált váltani és 3 védős rendszerre állt át, ami – mint később kiderült – végzetes hibának bizonyult. Már a új taktikai hadrend kipróbálása során is érződött, hogy ez a stílus nem a németekhez passzol – ezt bizonyította a spanyolok elleni 0-6 vagy az észak-macedónok elleni 1-2 is. Rengeteg játékost játszatott különböző posztokon, amivel teljesen felborította a németek megszokott rendszerét.  Ezzel csak azt érte el, hogy több olyan játékos is más poszton játszott, mint klubcsapatában: Kimmich középpályás helyett jobb oldali szárnyvédőként, Müller támadó középpályás helyett szélsőként, Gnabry pedig szélső helyett csatárként lépett pályára a legutóbbi EB-n, ahol már a csoportkört is alig élte túl a válogatott, az angolok nyolcaddöntőben pedig már csomagolhatott is haza. Jogi már a torna előtt is érezte, hogy innen már nincs visszaút és bejelentette, hogy az EB után lemond a szövetségi kapitányi posztról, 15 év után. A német szurkolók azzal reagáltak, hogy már 3 éve várnak erre a bejelentésre.

Official: Joachim Low to step down as Germany coach after Euro 2020 | Marca

Összegzés

Annak ellenére, hogy az utóbbi pár éve elég viharosra sikeredett, Németország valószínűleg büszkén fog visszaemlékezni arra a Joachim Löw-re, aki a német labdarúgás megújítása mellett a 4. világbajnoki címet is elhozta neki. Az egyértelmű, hogy lelkesedése és motivációja az egyre gyengébb eredmények következtében egyre inkább csökkent. És hogy miért jöttek egyre gyengébb eredmények? Talán azért, mert ebből a Nationalelf-ből épp az hiányzott, ami a német válogatottban általában megvan: a mentális erő, a kiváló csapatszellem és a győzni tudás képessége. Hiába van rengeteg jó játékosod, az még alapjáratón nem lesz jó csapat, ahhoz ugyanis több kell. Lehet, hogy tényleg a kudarccal teli 2018-as VB után kellett volna megejtenie a lemondását – igaz, utólag már könnyű okoskodni. A gond csak az, hogy ezzel nem csak magának ártott, hanem egy olyan feltörekvő generációt is megfosztott a sikertől, akik folyamatosan a sikerre éhesek.

A megváltás ismét Hansi Flick révén érkezhet, aki 2014-ben még Löw asszisztenseként szintén világbajnoki címet ünnepelhetett. Flick egyszer már csodát tett azáltal, hogy a Kovac-féle Bayern-t talpra állította és a világ trónjára emelte. Most ugyanez a feladat vár rá a válogatott élén, ami talán még nagyobb kihívás lesz.

Joachim Löw on Hansi Flick: "He has so much experience in different areas and is very competent." - Get German Football NewsGet German Football News

Hozzászólnék

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

To Top